A rajnai rizling elzászi karaktere
Az elzászi rajnai rizling radikálisan eltér német társaitól. Míg a németek hagyományosan moseli stílusban, azaz maradékcukorral készítik, addig az elzászi francia borok szinte kivétel nélkül szárazak. A rizling az elzászi szőlőterület 20%-át foglalja el, és a régió 51 Grand Cru területe közül szinte mindegyikben termesztik.
Az elzászi rizlingek jellemzően testesebb, gazdagabb karakterűek, magasabb alkoholtartalmúak, mint német megfelelői, és szerteágazó, kifejezetten aromás profillal rendelkeznek. A borok intenzív virágos és őszibarackos aromákat vonultatnak fel, brilliáns savassággal, izgalmas textúrával, nem ritkán 14-15% alkohol mellett.
Talaj és klíma: a terroir mozaikja
Az elzászi borvidék talajviszonyai rendkívül változatosak - szakértők "terroir mozaikjának" nevezik, mások egyfajta "állatorvosi lónak" tartják. A régióban 13 különböző talajtípus található, köztük gránit, mészkő, gneisz, pala, homokkő, vulkáni talajok és agyag.
Talajtípusok és hatásaik a rizlingre
Gránitos talajok: A Vogézek oldalain található vulkáni eredetű talajok, amelyek durva homokká bomlanak. Ezeken a könnyű, jó vízelvezetésű talajokon termesztett rizling finom, delikát savassággal és virágos karakterrel rendelkezik.
Homokkő terroir: A cementált kvarchomokból álló talajok, amelyek málláskor homokká és finom termőtalajjá bomlanak. A rizling és a pinot gris (vagyis a szürkebarát) kiválóan érzi magát ezen a talajon, amely gyümölcsös karakterű, finom borokat eredményez.
Mészkő talajok: A másodkori tengeri eredetű mészkövek, közöttük a kemény, szürke "Muschelkalk" és a világosabb, puhább "Dogger" változat. Ezek a talajok komplex, virágos ízű, sűrű borokat adnak.
Klíma és mikroklíma
Az elzászi borvidék kontinentális klímával rendelkezik, igen hideg telekkel és meleg, olykor kifejezetten forró, száraz nyarakkal. A régió Franciaország egyik legszárazabb területe, évente átlagosan 500 mm csapadékkal. A Vosges-hegység "esőárnyék" hatása védi a szőlőket a túlzott csapadéktól.
A szőlők 175-550 méter közötti tengerszint feletti magasságban találhatók, ami széles skálájú mikroklímát teremt. A délkeleti kitettség ideálisnak számít a napfény maximális kihasználására.
Az elmúlt évek szüreteinek összehasonlítása
2023: Kihívásokkal teli évjárat
A 2023-as évjárat különösen nehéz volt a rizling számára. A virágzás idején fellépő magas hőmérséklet miatt coulure (terméskiesés) sújtotta a rizlinget. A szárazság és hőség késleltette más szőlőfajták érését is. Ennek ellenére a száraz fehér borok szokatlanul finomak lettek, alacsonyabb alkoholtartalommal és határozott savassággal.
2022: Szerencsés menekülés
A 2022-es évjárat rendkívül meleg és száraz volt, intenzív hőhullámokkal. A szüret előtt érkező enyhe esők frissességet adtak az évjáratnak. A rizlingek koncentrációt mutatnak, gyakran finom fenolikus szerkezettel, ami kompenzálja a 2021-hez képest alacsonyabb savtartalmat.
2021: Klasszikus évjárat
A 2021-es évjáratot "klasszikus évjáratnak" nevezik. A tavaszi fagyok átlagosan 10%-kal csökkentették a termelést, de a májusi, júniusi és júliusi lisztharmat járványok még nagyobb károkat okoztak. A termelés végül 20%-kal maradt el a normálistól. Kevés édes bort készítettek, de a napos, száraz ősz lehetővé tette energikus, aromás száraz borok készítését, különösen a rajnai rizlingből.
2020: Hőség és koncentráció
A 2020-as évjárat hasonló volt 2019-hez, de tavaszi fagyok nélkül, még korábbi szüretkezdettel. A forró vegetációs időszak megnehezítette a teljes fenolos érés elérését. A borok "ausztér" jellegűek, de ez más típusú ausztéritás, mint 2021-ben, mert a klímaváltozás következtében megváltozott a szőlő metabolizmusa.
Mit jelent az ausztér bor?
Az ausztér bor alapvetően kemény, szigorú karakterű italt jelent, amelyet elsősorban a magas savtartalom és visszafogott gyümölcsösség jellemez. Fehérboroknál ez nagyon magas savtartalmat, vörösboroknál pedig magas savtartalom mellett markáns, fogós tanninokat jelent.
Történeti áttekintés
Az elzászi borászat gyökerei - természetesen - a rómaiakig nyúlnak vissza, akik felismerték, hogy a régió alacsony csapadékmennyisége ideális a szőlőtermesztéshez. A bortermelés igazi fénykora a Meroving-dinasztia (5-8. század) és a Karoling-kor (9. század) alatt volt. 1000-re már 160 különböző helyen termeltek bort a régióban, és a középkorban Elzász Európa egyik legjobb bortermelő vidéke volt. A rizling termesztése a 15. században kezdődött el a régióban.
Az elzászi borvidék különleges történelmi helyzete - amely 1879 és 1945 között többször váltott Franciaország és Németország között - nehéz időket hozott a bortermelésre. Az 1918-as visszacsatolás óta azonban a régió a francia bortermelés szerves részét képezi.
Nemzetközi hírnév és elismerés
Az elzászi borok nemzetközi megítélése változó. Míg a Master of Wine vizsgát letevő szakértők szinte kivétel nélkül szeretik az elzászi borokat, különösen a rizlinget, a szélesebb közönség körében nehézségekkel küzd. Sommelier-k világszerte gyakran helyezik a rizlinget a világ legjobb fehérborszőlő-fajtái közé.
Az elzászi borok exportjának 25%-a külföldre kerül, a legnagyobb exportpiacok Belgiumba, Hollandiába, Németországba, Dániába és az Egyesült Államokba irányulnak. A biodinamikus borok terén Elzász úttörő szerepet tölt be, számos termelő már az 1990-es évek végén áttért erre a módszerre.
A Crémant d'Alsace: az elzászi habzóbor
A Crémant d'Alsace 1976-ban kapott AOC státuszt, és mára az elzászi bortermelés 18-25%-át teszi ki. Ez a francia pezsgő a champagne-i módszerrel készül, de jelentősen alacsonyabb áron.
Termelési adatok és jelentőség
- Évi 33 millió palack (255 000 hektoliter) termelés
- Franciaország második legnagyobb pezsgőtermelő vidéke a champagne után
- A francia pezsgőfogyasztás 30%-át teszi ki
- kb. 500 termelő vesz részt a gyártásban
A Crémant d'Alsace készítéséhez engedélyezett szőlőfajták: rizling, pinot blanc, pinot noir, pinot gris, auxerrois blanc és chardonnay. A rizlingből készült crémant élénk, gyümölcsös, elegáns és nagylelkű.
Biodinamikus bortermelés és fenntarthatóság
Az elzászi borvidék élenjár a biodinamikus borok termelésében. Számos termelő, mint a Domaine Achillée, a Domaine Loew, a Barmès-Buecher, és Valentin Zusslin már évtizedek óta alkalmazza a biodinamikus módszereket.
A biodinamikus viticultura előnyei:
- Egészségesebb, könnyebben iható borok
- Egyedi személyiség kifejezése
- Természetes egyensúly megőrzése
- Terroir tisztább kifejezése
Az elzászi borvidék gazdag talajtípusai, kedvező klímája és hagyományai egyedülálló borokat eredményeznek. A rajnai rizling itt találta meg tökéletes otthonát, ahol száraz, koncentrált, divatos kifejezéssel élve "terroir-driven" borok születnek, amelyek méltón képviselik a francia borok kiválóságát a világban.
Szerző:
Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.
