Maga a fröccs alapötlete, miszerint bort vízzel hígítunk fel nem a reformkor találmánya, hiszen már az ókori görögök és rómaiak is hígították vízzel a boraikat. Természetesen akkoriban tiszta vízzel tették ezt. A bor és a szódavíz keveréke az anekdoták szerint Magyarországon a 19. század közepén terjedt el. A közkedvelt ital meghonosítása, illetve a szódavíz ipari gyártásának forradalmasítása Jedlik Ányos nevéhez köthető, akit 1842-ben Fáy András látott vendégül fóti pincéjében. Jedlik kedvenc itala már akkor a saját szódavízével „felspriccelt” bor volt. A tudós a vendégség alatt meglehetősen teátrálisan mutatta be a nála lévő, akkor még teljesen ismeretlen tárgyat, a szódásüveget és az összejövetel egy váratlan pontján szódát spriccelt a kezében tartott borba, amelyet a borozgatás során állítólag Vörösmarty Mihály is megkóstolt. Jedlik addig az italt németesen “spritzernek” nevezte viszont a költő segítségével a legendák szerint ekkor született meg a fröccs elnevezés.
A fröccs mai napig használt változatai illetve keverési arányai:
Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szódavíz
Ha kisfröccsöt rendelünk vagy készítünk, akkor 1 dl bor és 1 dl szóda kerül a poharunkba.
A kisfröccsöt az irodalmi legendárium néha „fütty” néven is emlegeti, mivel egy régi történet szerint József Attila egy füttyre képes volt meginni.
Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szódavíz
Amennyiben 2 dl borhoz 1 dl szódát keverünk, akkor nagyfröccsöt készítünk. Húzósnak vagy hajtásnak is nevezték régen, mert Móra Ferenc szerint ezt a hűsítőt „egy hajtással lehet a gallér mögé küldeni”.
Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szódavíz
Gyakorlatilag a nagyfröccs keverési arányának inverze – mindegy, hogy szándékosan vagy véletlenül cseréljük fel–és így egy lazább üdítő lesz a végeredmény.
Házmester
A házmester típusú fröccsöknek több változata ismert:
-a hagyományos, a klasszikus házmester 3 dl bor és 2 dl szóda keveréke
-a viceházmester 2 dl bor 3 dl szódával felspriccelve
-a nagyházmester 4 dl bor – 1 dl szóda
-a kisházmester (más néven lakófröccs vagy sport fröccs) pedig 1 dl bor – 4 dl szóda keverékéből készül.
Úri fröccsök
A történelem során számos irodalmi alakról neveztek el fröccsöt, amelyek közül a Krúdy fröccs (kilenc rész bor, egy rész szóda) a legismertebb. Az író ezt a keverési arányt preferálta, mert szerinte így „a víz megnevetteti a bort”.
A haza bölcsének, Deák Ferencnek köszönhetjük a “Deák-bólét” ami nem más, mint kevés bor, „hőbörgő vízzel” felkeverve. Ezt a józanság italának is nevezték. A keverési arány ismeretlen.
Az Újházy-fröccsről nem sokat hallhatunk és találkozhatunk vele itallapon. A híres színész Újházy Ede szóda helyett állítólag jégbe hűtött kovászos uborka levével fogyasztotta kedvenc borát, mondván: „így többet lehet a borból meginni”.
Milyen borból készítsünk fröccsöt?
Ez alapjában véve teljesen ízlés dolga, de az biztos, hogy a nagyon illatos fajták borai (pl. Fűszeres Tramini, Sárgamuskotály, Cserszegi Fűszeres, stb..) nem a legalkalmasabbak a fröccs készítésére, mert intenzív illatuk és muskotályos ízük nem tud beleilleszkedni a szódával kevert bor elvárt ízvilágába. A hordós érlelést kapott fehérborokat is mellőzzük, mert a hordó erős aromái miatt nem lesz frissítő, kerek az ital.
Fröccsalapként a legjobb választás az olyan fehér szőlőfajták bora, ami közepesen intenzív, lendületes savakkal bír, viszont nem túl illatos. Hazai fajták közül pl. a Budai Zöld, a Kéknyelű, az Olaszrizling, a Szürkebarát (franciául Pinot Gris, olaszul Pinot Grigio), az import borok közül a Grillo, a fiatal Rajnai Riesling, a Grüner Veltliner, a Vermentino vagy akár a nem hordós érlelésű fiatal Chardonnay.
A vörösborok fröccsként való fogyasztása nem igazán jellemző, talán régebben, a 70-es 80-as években volt divatos, de persze vannak, akik szeretik, nyilván ebben az esetben is hordó nélküli, kisebb tannintartalmú, de dinamikus bort érdemes választani. A kékszőlőből készült rozéborok viszont nyáron a szódáért kiáltanak. A magyar piacon közkedvelt gyümölcsös és üde, egyszerű rozéborok tökéletesen felhasználhatók erre a célra.
Gyakorlati kisokos
Tévedés azt hinni, hogy a fröccs arra való, hogy a kevésbé jó borokat feljavítsuk egy kis szódával. Kevésbé jó borból kevésbé jó fröccs lesz! Használjunk a fröccshöz bátran minőségi borokat!
Az ideális fröccs - már csak annak okán is, hogy leginkább nyáron fogyasztjuk - jéghideg. Ezért a bort is a megszokottnál kicsit hidegebbre, 5-7°C-ra érdemes hűteni, és a szódát is minimum üdítőital hőmérsékletűre.
A fröccs nem mutatja a legbarátságosabb arcát, hacsak nem a megfelelő pohárba töltik. Szeretettel ajánljuk a klasszikus fehérboros poharakat, higgyük el, a fröccs is így lesz a legfinomabb.
A fröccsöt szódával (vagy szikvízzel) érdemes inni, az ásványvizet hagyjuk meg a családnak!
Egy biztos, a fröccs nagyon jó dolog és magunk is nagyon szeretjük ezért összeállítottuk nektek egy kis borajánlatot, amelyekből a fenti receptek alapján remek hűsítő italokat tudtok magatoknak otthon is készíteni.
Fehérborok
Sacchetto “La Ninfa” Pinot Grigio
Dal Cero Vermentino-Chardonnay
Rosé
Képek
1. Fröccslexikon (Forrás: Tájak, borok, legendák c. kiadvány)
2. Szódásüvegek (Forrás: Manherz- Szikvíz)
3. Fröccsözők (Forrás: Winesofhungary.hu)
Szerző:
Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.
