Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Nagy prosecco kisokos

Nagy prosecco kisokos

Ahogy egyre terjed itthon is a különböző gyöngyöző- és habzóborok divatja, figyelünk fel a határainkon túlról érkezők példányokra. Míg a champagne - árfekvése okán is - leginkább az ünnepek itala, addig egy kellemes, nyári estén nagyot dobhat egy-két pohár prosecco, amelyet szerte a világon a nagy pezsgő kedvező árú alternatívájaként kezelnek. 

Hol készítik?

 

A proseccot észak-kelet Olaszországban, Friuli-Venezia-Giulia és Veneto tartományokban állítják elő, két körülhatárolt régiójukban:

  • Prosecco DOC
  • Conegliano-Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG (képünkön): a magasabb minőségű területek tartoznak ide. Velencétől 50 km-re, északnyugatra helyezkednek el ezek az ültetvények. Jellemzően meszes talaj található itt. A domboldalak meredeksége miatt gyakran teraszosan vannak kialakítva a parcellák.

Az egész régió 13 000 hektár, amelyből 5200 hektár a magasabb minőségű terület.

Milyen szőlőből készítik?

A prosecco túlnyomó részt Glera szőlőből készül, a DOCG kategóriában minimálisan 85%-ban kell ezt a fajtát tartalmaznia. Ezen kívül házasíthatják a helyi Verdiso, Perera és Bianchetta, vagy a nemzetközi Pinot noir és Chardonnay fajtákkal. A Glera szőlőfajta egy Trieszt közelében található faluból származik, melyet Prosecconak neveznek. Innen ered a buborékos ital neve.

 

Mióta ilyen népszerű a prosecco?

 

2013-ban a prosecco globális értékesítése megelőzte a champagne eladásait. A különleges francia pezsgőből 304 millió palackkal, míg a proseccoból 307 millió fogyott a világpiacon – az olasz habzóborok és pezsgők felügyelőbizottsága szerint (OVSE). A válságot követően a prosecco egyik alternatívája lett a champagne-nak, mert ár-érték arányban kedvező termék az olasz buborékos ital, amelynek minősége is egyre feljebb tart a prémium kategóriában.

 

Buborékos borokat többféleképpen lehet osztályozni.

 

  1. Elkészítési mód szerint (vagyis, hogyan és mennyi buborék kerül az üvegbe)
  2. Földrajzi hovatartozás szerint (tulajdonképpen -némi túlzással - bárhol is járunk a világban, belebotlunk )
  3. Aszerint, hogy eredetvédett-e, vagy sem. Az eredetvédelmet törvény szabályozza, ami Európa legtöbb országában nagyon részletes előírás arról, hogy hogy egy ital milyen szőlőfajtákból készülhet, hogy szabad-e a szőlőt öntözni, hogy legfeljebb hány szőlőtőke lehet egy hektáron, de még arról is, hogy egy dűlő milyen magasan lehet a tengerszinttől ahhoz, hogy az ott termesztett szőlőből készült bor még eredetvédett jelzést kaphasson. Az előírások nem csak a szőlőre, de az elkészítés módjára, az érlelés időtartamára és még sok minden másra is vonatkoznak. Ha a borász minden előírást betart, akkor a termékét árulhatja eredetvédett borként. Ez azt is jelenti, hogy az olyan termék, amit nem az előírások szerint készítettek, vagy ahol a hatóságok nem hitelesítették az előírások betartását, az nem árusítható eredetvédett jelöléssel (ez Olaszországban az IGT, a DOC és a DOCG). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a bor, mely nem rendelkezik ezzel a jelöléssel, rosszabb lenne, vagy az élvezeti értéke nem érne el egy szintet. Sőt! Számtalan esetben sokkal kifinomultabb, érdekesebb és szakmai körökben is többre tartott italok ezek, amelyek nemritkán sokkal magasabb áron kerülnek piacra, mint eredetvédett társaik.

 

A prosecco "hovatartozása"

 

  1. Az elkészítési módja szerint a buborékok egy nagyméretű, lezárt rozsdamentes acél tartályban (ún. tankban) keletkeznek, amelyben a bor második erjesztése történik. Az olaszok ezt Martinotti eljárásnak hívják, a világ Charmat eljárásként ismeri. Az eltérő névadás oka hogy bár az olasz Martinotti kísérletezett (eredményesen) először a tartályos másodlagos erjesztéssel, de francia Charmat volt a szemfülesebb és ő szabadalmaztatta is az eljárást 1907-ben. A buborékok 1-5 bar közti nyomást gyakorolnak az üveg falára, tehát gyöngyöző vagy habzóborról van szó (olaszul frizzante vagy spumante)
  2. Földrajzi hovatartozás szerint prosecco csak Olaszország észak-keleti területéről származhat Belluno, Gorizia, Padova, Pordenone, Treviso, Udine, Venezia, és Vicenza provinciából. A legértékesebb és világszinten is elismert Prosecco DOCG pedig Conegliano Valdobbiadene (Treviso provincia) és Asolo (szintén Treviso provincia) településein készül.
  3. Az eredetvédelmi előírások szerint készíthető akár csendes bor is, de gyakoribb a gyöngyöző és habzó prosecco, melynek alapbora legalább 85%-a Glera szőlőből és legfeljebb 15%-a egyéb szőlőből készített fehérbor lehet.

 

Melyek a legjobb területek?

 

A legdrágább prosecco alapanyagát a Conegliano-Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG területekről, a Cartizze ültetvényekről szüretelik. Ez mindösszesen 107 hektárnyi szőlő. A mikroklímájában és talajösszetételében rejlik a terület különlegessége. Csupán 140 „szerencsés” borász gazdálkodik a Cartizze ültetvényeken.

 

Rosé Prosecco

 

Eddig is volt olyan termelő, aki készített rozé "prosecco-t", mivel viszont nem léteztek elfogadott eredetvédelmi szabályok a rozé készítését illetően, ezért az üvegen nem jelenhetett meg, hogy DOC vagy DOCG, sőt még a prosecco felirat sem. A közelmúltban viszont - termelői nyomásra - változtak az eredetvédelmi szabályok és a palackra 2022-től ráírható a rosé prosecco elnevezés, a fajta szempontjából pedig a Glera házasítható Pinot nero-val, illetve készíthető 100% Pinot neroból is rosé. Érdekesség, hogy a két legnagyobb presztízzsel bíró terület, Conegliano-Valdobbiadene és Asolo mindeddig nem kívánt részt venni az új szabályozás biztosította engedményekben, ezekben a DOCG-ben, szintén termelői nyomásra - egyelőre - nem lehet rosé prosecco-t készíteni.

 

Aperol Spritz

 

A jól ismert Aperol Spritz egy prosecco alapú koktél. Észak-Olaszországban, főleg Velence környékén ez az egyik legkedveltebb ital, a délutáni beszélgetések ideális kísérője. Lássuk, hogyan néz ki a koktél receptje:

  • 50ml Aperol
  • 75ml prosecco
  • egy spricc szódavíz
  • egy szelet narancs
  • 2-3 jégkocka

 

Honnan tudod, hogy nem proseccot iszol?

 

Ha proseccot rendelsz egy bárban, és úgy csapolják, mint a sört, biztos lehetsz benne, hogy az italod nem eredetvédett. 2009 óta él a törvény, hogy kizárólag palackban lehet értékesíteni, ha hordóba töltik le, akkor más néven, frizzantenak kell hívniuk.

 

 


Szerző:

Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.