Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Bordeaux gyorstalpaló

Francia címkejelölések és eredetvédelem - Csapjunk a közepébe, kezdjünk Bordeaux-val!

Nemcsak azért érdemes olvasni egy kicsit Bordeaux borairól és eredetvédelméről, mert kimondva-kimondatlanul a világ összes borvidéke hozzá méri magát és így ideális kiindulópontja lehet a nemzetközi borvilágra való kitekintésnek, hanem azért is, mert ezekben a hideg hónapokban csendben, érzékeny szemlélődéssel el lehet mélyedni a bordeaux-i bor hűvös eleganciájában, a borvidékre jellemző szőlőfajták jellemző tulajdonságaiban vagy a megfelelő ételpárosítás megtalálásában. Tudni érdemes, hogy eligazodni Bordeaux és tulajdonképpen – globálisan - a francia borok eredetvédelmében, borvidékenként eltérő szabályrendszerében még egy bort rendszeresen fogyasztó, tősgyökeres francia számára sem könnyű feladat. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy rendet tegyünk a fejekben, de persze az is lehet, hogy még nagyobb galibát okozunk ezzel, ami egyáltalán nem is lenne csoda.

 

 

A borvidékről általánosságban

 

            Bordeaux a borvidék központjában elhelyezkedő Bordeaux városáról kapta a nevét, amely Délnyugat-Franciaországban, a Garonne (ejtsd: garonn) folyó partján található. A Garonne később a Gironde-ba (ejtsd: zsirond) ömlik, majd az Atlanti-óceánba. A borvidék klímája az Atlanti-óceánhoz való közelségből adódóan óceáni, aminek köszönhetően a telek enyhék és rövidek, és az év többi részére sem jellemzőek a túlzások. Legalábbis a legutóbbi időkig, amikor is (talán a klímaváltozás hatásaként) egymás után több évjáratban jelentős kora tavaszi fagyokkal kellett a gazdáknak megbirkózniuk. Az áprilisi-májusi fagy a szőlőnövény számára akár végzetes is lehet és szinte lehetetlen védekezni ellene, ugyanakkor a tőke ebben az időben a legsebezhetőbb. Ami az egyik oldalon esetleg áldás, a másik szempontból átok: a tenger és a folyó okozta nagy páratartalom növényvédelmi szempontból jelentős veszélyforrást jelent és nagyon nehéz ezen a vidéken bio módon szőlőt művelni. A folyó és az óceán közelsége igen fontos tényező, hiszen óriási hatással vannak a környezetükben termelt szőlőre és ezzel az évjáratra. Ezért Bordeaux-ban az évjárat hatványozottan fontos, talán a világon itt a(z egyik) legfontosabb.

Bordeaux 120.000 hektáros méretével a legnagyobb francia borvidéknek számít. Összehasonlításképpen Magyarország összes termőterülete kb. 50.000 hektár. A régiót alapvetően a vörösborokkal azonosítjuk, és nem véletlenül, hiszen ezek adják a kínálat 89%-át. A portfólió a mindennapi, olcsó kategóriás tételektől indul, és eljut túlzás nélkül a világ legdrágább boraiig. Ha az eredetvédelmi szempontokat figyeljük, akkor is jelentős mennyiséggel találkozunk, hiszen itt készül minden negyedik palack francia eredetvédett bor. A régióban közel 8500 termelő tevékenykedik, a birtokméretet tekintve a pár ezer négyzetméteres parcellától egészen a több száz hektáros nagyüzemi borászatig minden előfordul.

A borvidék három alrégióra osztható. A klasszikus központ Médoc-kal a bal part, ez esik a legközelebb az óceánhoz és itt található a legjobbnak ítélt birtokok többsége. A Dordogne (ejtsd: dordony) és a Garonne folyók közötti területet nevezzük Entre Deux Mers-nek (ejtsd: antr-dö-mer), míg a jobb part a szárazföld belseje felé húzódik. Ezek mind talajban, mind klímában, mind a termesztett fajtákban eltérnek egymástól. A vörösbort fogyasztók körében legismertebb kék fajták, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot e borvidék elsőszámú és itt honos szőlői. Ezeket gyűjtőnéven bordeaux-i fajtaként nevezik a világon talán mindenhol és ha már említettük, hogy a három tájegység fajtákban különbözik, mindenképpen megjegyzendő, hogy míg Médocban a cabernet két fajtája van túlsúlyban, addig a jobb part inkább merlot-ból készíti a borait, más fajtákkal házasítva természetesen. A fehérborok lehetnek szárazak és édesek (Sauternes) sauvignon blanc és az itthon kevéssé ismert semillon fajtákból. Mindenképp megemlíthetjük, hogy Sauternes jelenleg Tokaj egyetlen értékelhető versenytársa az édes borok minőségét tekintve.

           

 

Az egyik legrégebbi, máig használt eredetvédelem

 

1855-ben a helyi termelők szervezetének unszolására a Bordeaux-i Kereskedelmi Kamara hosszas munkába kezdett és szerte Bordeaux-ban mintegy két év alatt sikerült feltérképeznie és értékelnie az akkori területeket és lekóstolnia az onnan származó borokat melyeket aztán minőségi alapokon osztályozott. A „legkiforrottabb”, leginkább kiépült közigazgatással rendelkező Médoc volt ezzel kapcsolatban a prototípus, majd elvégezték szortírozást az egész borvidékre. A rendszer kisebb-nagyobb módosításokkal, kilépőkkel és belépőkkel ma is érvényben van. Tehát megállapíthatjuk, hogy Bordeaux közel 200 éves eredetvédelme területalapú, a területek pedig családok birtokaiban vannak, akik közül a legtöbben (a premier grand cru classé, azaz az első, tehát a legjobb osztályba tartozók közül mindenképpen) már 1855-ben is az adott parcella vagy dűlő tulajdonosai voltak. Nemritkán ezért hívják családi klasszifikációnak az itteni borok eredetvédelmét.

            Egyébként Médoc fennsíkjain vannak a világ talán legdrágább szőlőterületei és természetesen itt vannak azok az évszázados, jól csengő nevű birtokok is, melyek ma is borvilág elitmárkái és a már említett első osztály, vagyis a premier classé tagjai. Itt mindössze öt első rangú (azaz Premier Grand Cru Classé, ejtsd: prömié gran krü klasszé) terület található, melyeket érdemes (és kötelező) felsorolni: Chateau Lafite, Chateau Latour, Chateau Margaux, Chateau Mouton-Rothschild és a Chateau Haut-Brion. Apropó Chateau (ejtsd: sátó, szó szerint kastély). Ez a fogalom hagyományosan Gironde megyében terjedt el és csak az AOC (meghatározott termőhelyi megjelölésű) borokra alkalmazható. Kikötés, hogy a megnevezett sátónak a valóságban léteznie kell, nem lehet garázs, pajta, sufni, társasházi lakás, stb. illetve minimum követelmény az is, hogy a bor erről a környékről származzon.

Ezután négy, a minőség tekintetében csökkenő sorrendű osztály következik, melyeket összefoglalóan Cru Classé-nak neveznek, másod, harmad, negyed és ötöd osztályú besorolás létezik. Ám ne gondoljuk, hogy pl. a Troisieme Classé (ejtsd: troáziem, harmad osztály) rossz borok termőhelye lenne. Épp ellenkezőleg, ti. sok esetben a Cru Classé borok minőségben (olykor árban is) pozitív irányban jóval meghaladhatják a Premier Cru-kről szüretelt nedűket, hatványozottan igaz ez egy-egy  kiemelkedőbb évjárat esetében. Ez a minőség kontra terroir paradoxona, és talán ezért nem is kötelező a címkén megjeleníteni az egyes osztályokat.

Francia címkejelölések és eredetvédelem - Csapjunk a közepébe, kezdjünk Bordeaux-val!

Francia címkejelölések és eredetvédelem - Csapjunk a közepébe, kezdjünk Bordeaux-val!

2022. 01. 14. 11:18:08

Eligazodni Bordeaux és tulajdonképpen – globálisan - a francia borok eredetvédelmében, borvidékenként eltérő szabályrendszerében még egy bort rendszeresen fogyasztó, tősgyökeres francia számára sem könnyű feladat. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy rendet tegyünk a fejekben.